A nyelv mint a gondolatokat kifejező jelek legfontosabb rendszere. Nyelv és gondolkodás. Nyelv és beszéd. A nyelv mint társadalmi jelenség. A nyelv összetevői.
A jel és a jeltípusok. A nyelvi jelek. A nem nyelvi jelek. A metanyelv. A nyelv mint jelrendszer.
A nyelv a közlésfolyamatban. A közlésfolyamat (kommunikáció) tényezői. A kommunikáció funkciói.
Az anyanyelv. Az anyanyelv szerepe az ember életében, a társadalomban és a kommunikációban.
A nyelvek sokfélesége. A magyar nyelv helye a világ nyelvei között, a világ nyelveinek sorában. Az indoeurópai és az uráli, ill. finnugor nyelvcsalád. A finnugor nyelvrokonság elméletének hirdetői. Az őshaza helye. Nyelvrokonaink.
Hangtan
A beszédhang. A hangképző szervek működése. A beszédhangok képzése. A hang és a betű. A magyar nyelv hang- és betűállománya. A beszédhangok osztályozása. A magánhangzók képzése és osztályozása. A mássalhangzók képzése és osztályozása. A beszédhangok nyelvi szerepe.
Nyelv és írás. Az ábécé. A magyar helyesírás. Helyesírásunk alapelvei.
A hangok előfordulásának és találkozásának szabályszerűségei. A hangrend és az illeszkedés. A mássalhangzótörvények: a hasonulás, az összeolvadás, a rövidülés és a kiesés.
A magán- és a mássalhangzók helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalói.
A szótag. Az elválasztás helyesírási tudnivalói. A hangsúly és a hanglejtés. A szóhangsúly és a mondathangsúly. Az értelmi, az érzelmi és a ritmikai hangsúlyozás. A hanglejtéstípusok. A hangsúlyszakaszok dallama. A beszédszünet és a beszédtempó.
Szótan
a) A szóelemek (morfémák) fogalma, fajtái; szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában. A tőmorféma. A szótő. A szótövek típusai. Az igetövek rendszere. A névszótövek rendszere.
A toldalékmorfémák: a képző, a jel, a rag. A képzők, a jelek és a ragok rendszere. A toldalékmorfémák kapcsolódási sorrendje a magyar nyelvben. A kötőhangzó.
b) A szófajok. A szófaj mint a szavak jelentésének, alaki viselkedésének és mondattani szerepének megfelelő nyelvtani kategória. A mai magyar nyelv szófajainak rendszere.
Az ige fogalma, jelentése, alak- és mondattani sajátosságai. Az ige fajai a cselekvő és a cselekvés egymáshoz való viszonya; a cselekvés irányulása; a cselekvés lefolyásának módja szerint. A magyar ige ragozási rendszere. Az igemódok és az igeidők. Az igei személyragok. Az alanyi és a tárgyas igeragozás. Az ikes igék. Iktelen és ikes igeragozás. Az ige -lak, -lek ragos alakjai. Az ige nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalói.
A főnév fogalma, fajai, alak- és mondattani sajátosságai. Az elvont és a konkrét főnevek. A köznevek: egyedi nevek, gyűjtőnevek, anyagnevek. A tulajdonnevek: a személynevek, az állatnevek, a földrajzi nevek, az intézménynevek; könyvek, folyóiratok, irodalmi művek, műalkotások megkülönböztető nevei. A főnevek nyelvhelyességi tudnivalói. A főnevek szófaji kérdései.
A főnevek jelei: a többes szám jele, a birtokjel, a birtoktöbbesítő jel, a birtokos személyjelek.
A főnevek ragjai: a tárgy ragja, a birtokos jelző ragja, a határozóragok.
A melléknév fogalma, fajai, alak- és mondattani sajátosságai. Érzékszerveinkkel érzékelhető és elgondolt tulajdonságot kifejező melléknevek. A melléknév jelei. A melléknevek fokozása. A melléknevek ragozása: mód- és állapothatározórag; szám- vagy mértékhatározórag. A melléknevek nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalói.
A számnév fogalma, fajai, alak- és mondattani sajátosságai. A számnevek fajtái: tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek. A számnév jelezése és ragozása. Mód- vagy állapothatározórag, számhatározórag.
A névmás fogalma, fajai, alak- és mondattani sajátosságai. A névmás fajtái. Csak főnevet helyettesítő névmások: személyes, visszaható, birtokos és kölcsönös névmás. Főnevet, melléknevet, számnevet helyettesítő névmások: mutató, kérdő, határozatlan és általános névmás. A névmások ragozása és helyesírása.
A határozószók fogalma, fajai, alak- és mondattani sajátosságai. A valóságos határozószók. A módosítószók. Az igekötők. A határozószók nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalói.
Az igenevek. A főnévi igenév és személyragozása. A melléknévi igenevek fajtái. A határozói igenév.
A viszonyszók. A viszonyszók közös tulajdonságai. A névelő fogalma, fajai, helyes használata. A névutó fogalma, osztályozása. A névutók személyragozása. A névutók helyesírási kérdései. A kötőszó. A kötőszók osztáyozása és helyesírása.
Az indulatszó fogalma, osztályozása és helyesírása.
c) A szóalkotás fogalma. A szóalkotás módjai: a szóképzés, a szóösszetétel. Az alárendelt összetett szavak. A mellérendelt összetett szavak. A szóalkotás egyéb módjai: szóelvonás, szóhasadás, mozaikszók, betűszók, népetimológia stb.
d) A szókészlet. A magyar szókészlet tagolódása. Alapszókincs, peremszókincs, szakszókincs, tolvajnyelv. A szavak eredete: alapnyelvi szavak (finnugor) és belső keletkezésű szavak, jövevényszók, idegen szavak, nemzetközi szavak. Az idegen szavak kiejtése, használata, helyesírása. Az egyén szókincse.
e) A frazeológia. Szokványos kifejezésmódok, szólások, közmondások, szállóigék.
f) A szójelentés. A jelentéstan. Egyjelentésű és többjelentésű szavak. Állandó és alkalmi jelentés. Névátvitel, jelentésátvitel, jelentésváltozás. Rokon értelmű szavak (szinonimák); azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak (homonimák); ellentétes jelentésű szavak (antonimák).
A magyar nyelv fontosabb szótárai.
Mondattan
A mondat fogalma és szerkezete. A mondatok osztályozása tartalmuk, alakjuk, tagolódásuk és szerkezetük szerint. A mondatfajták tartalmuk szerint: a kijelentő, az óhajtó, a felszólító, a kérdő mondat. Nyelvhelyességi és helyesírási tudnivalók. A mondatfajták alakjuk szerint: állító, tagadó és tiltó mondatok. A mondatok fajai tagolódásuk szerint: tagolt és tagolatlan mondatok. A tagolt mondatok: teljes, hiányos és mondatok. A teljes mondatok: egyszerű és összetett mondatok. Az egyszerű mondatok: tő és bővített mondatok. Az összetett mondatok: alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. A tagmondatok fogalma, száma, egymáshoz való viszonya.
A szószerkezetek (szintagmák). A szószerkezet alaptagja és meghatározó tagja. A hozzárendelő szószerkezet. Az alárendelő szószerkezetfajták: alanyos, határozós, jelzős szószerkezetek. A mellérendelő szószerkezetviszonyok: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó.
Az egyszerű mondat részei és szerkezetei. A mondat fő részei: az alany és az állítmány. Az alany fogalma, fajai. Az alany elmaradásának esetei. Az alany szófaja. Az állítmány fogalma, fajai. Az állítmány szófaja. Az alany és az állítmány egyeztetése. A mondat bővítő részei: a tárgy, a határozó, a jelző. A tárgy fogalma, fajai: iránytárgy, eredménytárgy; kettős tárgy, határozott és határozatlan tárgy; jelölt és jelöletlen tárgy, határozói értékű tárgy. A tárgy szófaja. A határozó fogalma, fajai. A határozók rendszere: helyhatározók, időhatározók, állapotféle határozók, módféle határozók, részeshatározók és állandó határozók. A határozók háromirányúsága. A határozók szófaja. A jelző fogalma, fajai. Minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző és értelmező jelző.
Az összetett mondat. Az alárendelő összetett mondat. A főmondat és a mellékmondat. Kötőszók és utalószók az összetett mondatban. Az alárendelő összetett mondatok fajtái. Mondatrészkifejtő alárendelő összetett mondatok: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói, jelzői. Sajátos jelentéstartalmú alárendelő összetett mondatok: feltételes, hasonlító, megengedő, következményes. Az idézet. A függő és az egyenes idézet. Az idézet helyesírása. A mellérendelő összetett mondat. Kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó és következtető mellérendelés.
A többszörösen összetett mondat. Csupa mellérendelő mondatból, alárendelő tagmondatból, vegyesen alá- és mellérendelő tagmondatokból álló többszörösen összetett mondatok.
A szórend. A hangsúly és a szórend összefüggése. A kötött és a szabad szórend. A szófajok szórendi kötöttsége. A szószerkezetek kötött szórendje. A nyomatékos és a nyomaték nélküli mondat szórendje. Egyenes, fordított és megszakított szórend.
Az írásjelek. A pont, a kérdőjel, a felkiáltójel, a kérdő- és felkiáltójel, a vessző, a kettőspont, a pontosvessző, a gondolatjel, a zárójel, az idézőjel, a kötőjel és a nagykötőjel használata.
Szövegtan
A szöveg meghatározása. A szövegösszefüggés (kontextus). Feliratszövegek és mondatszövegek. A szövegösszetartó erő (kohézió, koherencia). A szövegösszefüggés nyelvtani és jelentésbeli mutatója. A szöveg szerkezete: makro- és mikroszerkezet. A szövegszerkesztés. A témakijelölés és az anyaggyűjtés (jegyzetelés, cédulázás), az anyag elrendezése és megszövegezése. A megszövegezés, a szerkesztés főbb szabályai. A szövegfajták: elbeszélő, leíró, értekező (elemző-meggyőző), mozgósító (felhívó) közlésfajták. A jellemzés. A rögtönzött és megszerkesztett szövegek. A szöveg olvasása és kifejező felolvasása.
Stilisztika
A stílus fogalma. A stilisztika. A stílus és a nyelvi stílus. A stílusérték: állandósult és alkalmi stílusérték. A stílusrétegek. Írott nyelvi stílusok: a tudományos, a publicisztikai, a hivatalos és szépirodalmi stílus. Beszélt nyelvi stílusok: a társalgási, az előadói és a szónoki stílus. Az érzelmi kifejezés stílusárnyalatai: nagyítás, túlzás, kicsinyítés, enyhítés. Eufemizmus és kakofemizmus. A művelt társalgási stílus követelményei. Stílusirányzatok. A képszerűség stíluseszközei.
Nyelvváltozatok
A nemzeti nyelv normatív változatai: irodalmi nyelv és köznyelv. Területi nyelvváltozatok: nyelvjárástípusok és helyi nyelvjárások. Társadalmi nyelvváltozatok: szaknyelv, hobbinyelv, életkori nyelvváltozatok, argó.